Boswellia és annak jelentősége a Bibliában
Amikor a boswellia, más néven Boswellia Serrata vagy indiai tömjén történetéről beszélünk, lehetetlen figyelmen kívül hagyni annak jelentőségét a Bibliában. A boswellia volt az egyik ajándék, amelyet a három király Jézusnak hozott, arany mellett. A 2. Mózes könyvében is említést nyer, ahol Isten receptet ad Mózesnek az indiai tömjén elkészítésére, melyet a vallási szertartások és áldozatok során használtak. A Leviták könyve tovább hangsúlyozza a tömjén magas értékét mint áldozatot, ami mély kapcsolatot mutat a vallási szertartásokkal, mint az oltár és a közösség megáldása.
A boswellia használata a korai keresztények körében
A vallási jelentősége ellenére a korai keresztények nem használták olyan gyakran a tömjént. Valószínű, hogy inkább a kellemetlen szagok elfedésére vagy a levegő fertőtlenítésére használták. Lactantius egyházi atya körülbelül 300 körül nyilvánosan elutasította a tömjén égetését, figyelmeztetve a zsidó hagyományok átvételére.
Ősi hagyományok és kulturális jelentőség
Az indiai tömjént több mint 4000 éve tisztelik, és mélyen gyökerezik különböző kultúrák szertartásaiban, mint a görögök, rómaiak, perzsák, izraeliták és egyiptomiak. Már az antik világ előtt ismerték a boswellia gyantát, melyet gyakran “Isten izzadságaként” vagy “az istenek könnyeiként” emlegettek. Az ománi legenda szerint a tömjénfát egy dzinn lány formálta, aki illatos könnyeket hullatott, miután fává változott. Számos hasonló történet létezik, például egy olyan, amely szerint Ádám csak akkor hagyhatta el a paradicsomot, ha magával vihette az indiai tömjént.
Az egyiptomiak vonzalma a boswellia iránt
Az egyiptomiak nagyra értékelték az indiai tömjént, és azt temetkezési szertartások során, balzsamozáskor, mint védelmet a gonosz szellemek ellen, valamint kozmetikában használták. A tömjén iránti keresletük létrehozta a tömjénútvonalat, egy fontos kereskedelmi útvonalat Omántól Egyiptomon át a Földközi-tengerig.
A tömjénútvonal
A tömjénútvonal, amelyet körülbelül 3000 évvel ezelőtt alakítottak ki, kulcsfontosságú szerepet játszott a tömjén elterjedésében. Az útvonal Ománból indult, átszelte Jement a Vörös-tenger mentén, majd Egyiptomba és a Földközi-tenger térségébe vezetett. A körülbelül Kr.e. 1500 körül háziasított tevékeny teve fontos szerepet játszott a tömjén hosszú távú szállításában, mivel képesek voltak nagy távolságokat megtenni minimális vízfelhasználással.
Központi gyűjtőpontok
A történészek vitatják a tömjén pontos gyűjtőhelyeit. Néhányan úgy vélik, hogy a Shabwat, a Hadramaut (mai Jemen) fővárosa volt a központi gyűjtőhely, mások Samharam kikötőjére, illetve a Mirbat (Oman) városra utalnak. Akárhogy is, a tevekaravánok évente tonnányi tömjént szállítottak, hogy kielégítsék a magas keresletet.
A rendkívül jövedelmező tömjénkereskedelem
A boswellia kereskedelme rendkívül jövedelmező volt, gyakran az arany értékéhez hasonlítva. Az árak magukban foglalták a karavánkereskedők nyereségét, a vámőröknek adott kenőpénzeket, a szállítási és csomagolási költségeket, valamint az adókat. Ez a jövedelmező kereskedelem hozta el a “boldog Arábia” elnevezést, amelyet gazdag tejjel és mézzel teli földként láttak.
Boswellia mint kulturális híd
A boswellia nem csupán egy áru volt, hanem kulturális hídként szolgált az országok között, elősegítve a kommunikációt és a technológiai valamint eszmei cserét. A tömjénútvonal nem csupán kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki, hanem a kulturális csere csatornájaként is működött.
A tömjén modern jelentősége
Ma, a modern szállítmányozásnak köszönhetően, a boswellia gyorsan elérhet bármely részét a világnak. Mégis fontos értékelni a történelmi erőfeszítéseket és kihívásokat, amelyekkel ezt az értékes gyantát szállították. A tömjénútvonal kulcsszerepet játszott az ősi civilizációk közötti kulturális és gazdasági cserében.
Az indiai tömjén terjedése és kereskedelme
A tömjén terjedése nem lett volna lehetséges a tömjénútvonal nélkül, amely körülbelül 3000 évvel ezelőtt alakult ki Ománból, Jemenen át, a Vörös-tenger mentén, Egyiptomig és a Földközi-tengerig. Ma már a legendás tömjénútvonalnak nem maradt sok nyoma, csak a homok és romok, de annak idején ez volt az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal a világon. A boswellia értékes áru volt, és mivel sok vallás tartalmazza szertartásaikban, nem meglepő, hogy a kereskedők világszerte szállították.
Mielőtt hajóval szállították volna, körülbelül Kr.e. 1500 körül tevékeny tevekaravánok szállították a boswelliát az arab világba és a Földközi-tenger térségébe. A tevék ideális teherhordó állatok voltak a hosszú utazásokra, mivel nagyon kevés vízre volt szükségük, és elég robusztusak voltak ahhoz, hogy hosszú távolságokat tegyenek meg. Így a száraz gyantát a gyűjtőhelyekre szállították, ahol szétválogatták és előkészítették a hosszú útra.
Gyűjtőpontok és szállítás
A történészek egy része úgy véli, hogy a Hadramaut egykori birodalmának fővárosa, Shabwat volt az indiai tömjén központi gyűjtőhelye, mások Samharam kikötőjére, Moscha városára (Jemen), míg egyesek Mirbatra (Omán), amely a régi birodalom fővárosa volt, hivatkoznak.
Megbízható források szerint néhány karaván több ezer tevét is tartalmazott, amelyek gyantával és más kincsekkel indultak távoli országokba. Ha figyelembe vesszük, hogy egy teve könnyedén szállíthat akár 100 kilogrammnyi terhet, akkor 1000 teve összesen 100 tonna tömjént szállított, amely az illatos gyantát a tömjénútvonalon keresztül eljuttatta a világ különböző részeire. Ez biztosan nem csak évente egyszer történt, mivel a kereslet a tömjén iránt magas volt.
Az indiai tömjén kereskedelme rendkívül jövedelmező tevékenység volt, amelyben sokan szerettek volna részt venni. Ezért nem meglepő, hogy valaha azt mondták, hogy a boswellia tömege aranyat ér. Hogy ez valóban igaz-e, kérdéses, de ha hozzáadjuk a tömjén magas árának idejében a karavánkereskedők profitját, az adókat, a vámkezelés költségeit, a csomagolási, szállítási és fenntartási költségeket, a nagykereskedők és tárgyalók hasznát, akkor a boswellia biztosan sokszorosan többet ért, mint ma.
Ezért nem meglepő, hogy az arabokat akkoriban “boldog araboknak” nevezték, és sok tömjénvásárló úgy gondolta, hogy ez egy hatalmas gazdagsággal rendelkező tejjel és mézzel teli föld. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a boswellia kulturális hidat jelentett az országok között, egy közös rituális pontot, amely még az ellenséges államokat is összekapcsolta. A tömjénút nemcsak kereskedelmi kapcsolatként volt fontos: a kereskedelmi útvonal lehetővé tette az írásbeli és szóbeli kommunikációt, a műszaki vívmányok megosztását és a rakományhajók szállításának ösztönzését.
A modern indiai tömjén jelentősége
Ma évente milliók szállítanak konténereket hajókon, de senki sem gondol már a tömjénútvonalra. A modern szállítási lehetőségeinknek köszönhetően a boswellia néhány nap vagy hét alatt bárhová eljuthat a világon, függetlenül attól, hogy milyen messze van. Azonban úgy gondolom, hogy soha nem szabadna abbahagynunk a múlt csodálatát, amikor a drága és illatos gyanta világba való eljuttatása még mindig veszélyes, drága és időigényes vállalkozás volt.
A Boswellia Serrata, azaz boswellia gazdag történelmének megértésével jobban értékelhetjük annak tartós jelentőségét különböző kultúrákban és vallásokban.
